Mindennapi kávénk, add meg, uram! És megadá.
Én nagy kávés vagyok. Akárhol kávézom. Kifejezetten bírom a kávéházakat, kvzókat. Mellette a beszélgetést. A capuccinót, a lattét, a sima feketét… egyszerűen szeretem. És nem csak a megadrága extra a jó. Nyilván van pár kedvenc helyem, vagy kávém, meg van pár amit kevésbé csípek. Most mondanám itt, hogy az olcsóbb vagy a drágább jobb tutira, de az igazság az, hogy semmiféle ár-minőség összefüggést nem bírok mondani. Ittam már nagyon olcsó szupert meg nagyon drága szupert is. És ez az olcsóra is igaz.
No de a kényelem… Bár most már elférne a kávéfőző végre a lakásban, a pianínó tetején… Valahogy nem jutunk döntésre pont milyet vegyünk. Nagy kiöntözgetős lefőzőst nem érdemes, annyit nem iszunk. A mindenhol nyomott kruppst nem érdemes, mert nem elég, hogy nem is az a kedvenc ízünk, amikből lehet bele kapszulát venni, még tök drága is, a nem kedvencért… önsorsrontás lenne. A philipses cucc tetszik, de abból megint ezer féle van, nem tudunk dűlőre jutni… És lusták vagyunk. Én nagyon. Én szeretek úgy kávézni, hogy csak van. Marad a bolti kávé. A jeges.
Itt jön a pont, hogy melyik. Két kedvencem van. Egyik pont a duplája majdnem mint a másik árban. Egyik visszacsavarozható, a
Nem reklámnak szántam a postot. Tudom, hogy ínyencek szerint az összes előrekevert kv ihatatlan, meg vacak. És csak a nagyiféle kotyogós, vagy a helyben kézzelpörkölt sivatagszéli arab kávézós az igazi. De nekünk így hétköznapokra, melóhoz, utazáshoz, kényelemhez, totál jó a semmi sincs benne, csak kávé, tej, icipici cukor variáció. Jól bekeverve. Előre. Bármikor a hűtőből előkaphatóan, mert jegesen szeretjük. Szóval éljen az új fedő!
Jó kávézást mindenkinek!

Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: