Mindennapi böszmeségek

Kicsit ki vagyok ütve. Habár kavarog az agyam, nem tudok még tőmondatokban se nagyon összeszedetten írni. Utólért az élmunkások élete. Megint. Csak két kisiskolással nem olyan vicces. Illetve viccesnek vicces, de iszonyú fárasztó. Számolom is a napokat a téli szünetig, hogy legalább ne kelljen korán kelni. A legrosszabb ez az egészben. Persze tudom, háromnegyed 7… Tovább »

Én ember vagyok. Ennyi. Nem tökéletes csak ember. Saját magam. Két kezem van, két lábam. A fejemben a szürke kocsonya… Én nem akarok bántani, és nem akarom hogy bántsanak. De ha közvetlen veszélybe kerülök megvédem magam.  Hiszek abban, hogy a kis dolgok nagyokat hoznak létre ha összeadódnak. Én ember vagyok. Nem érdekel hogy punk taréjjal,… Tovább »

Eddig tartott a lendület, hogy megóvjam a szombatot.  Ok egy egy óra meló becsúszott egyszer egyszer hétvégére, de azért kb sikerült eddig szabadnak maradni. Az ára? Hát az a totális káosz volt. Állandóan elszerveztem magam, csak kapkodtam a fejem, meg a telefont… No eddig tartottam magam, feladtam. Nem lehet ennyi melót 5 napra elosztani. Így… Tovább »

Belefutottam egy hírbe, hogy Svédországban bizony egyre jobban terjed a sokféle kirakati baba. Mindenféle. Nem csak a 170 centi magas 55 kilós verzió. Hanem a 65 kilós is, a 75 kilós is. A kismellű, a nagymellű, a laposfenekű, a kerekfenekű, a kisportolt… szóval mindenféle.  (itt sokféle kép található, Jaclyn Luckey oldalán pl). Szóval ahogy utánakerestem,… Tovább »

És kreatív a gyerek. Akkor ilyesmi történik, ami tegnap a fiammal, aki  unta a matekleckét, és így dobta fel a monoton feladatokat. Mesét írt: “Ment a 420 elindult világot látni. Ment mendegélt, egyszercsak beért egy erdőbe. Ott találkozott a plusz jellel. – Hát te ki vagy?- – Én vagyok a plusz jel. Nagyon jó varászlatot… Tovább »

Nekiállnak tököt faragni. Családilag. Sőt, barátostul. Sőt munka közben. Nálunk elfér  halloween, 31 én elűzzük a gonosz szellemeket, 1 én gyertyát gyújtunk az aprószenteknek majd végül emlékezünk a már elhunyt szeretteinkre az élőkkel.  Nem üti egyik ünnep a másikat.  Jöhet a beöltözés is, idén ugyan az elmaradt, nem gondoltuk, hogy az őszi szünet java köhögőkórban… Tovább »

  Igen, sulivárósan. Sikeresen rendeztük (eleddig úgy néz ki) végül a fiam helyzetét, lett egy mindenki számára vállalható kompromisszum, sőt, egy csomó idő, így nem nyűg végre a sulis lecke se, a szünet szünet, a hétvége hétvége, a tanulás tanulás. Szóval most nincs az , hogy jajj suli lesz. Hanem mikortól lesz? Hja ok. Ennyi…. Tovább »

“Az „államosítástól” és az iskolai tanszabadság felszámolásától egyenes út vezetett a kötelező Pedagógus Karig, a megalázó értékelési rendszerig (PÖCS) és a szoknyahosszt is előíró etikai kódexig. Az utóbbi lépések a pedagógusok többségének már nem tetszik, de tiltakozni miattuk az előbbiek csendes tudomásulvétele miatt nem tud.”  (forrás: HVG) Tudjátok ennek , ha kimondva a dolgokat nézzük,… Tovább »

Volt idén is nyár. Idén is gyerekekkel. Szülinapokkal. Kislányom egyik kívánságára csillámtetkóval. Na persze, csak rajta lesz, meg a barátokon… aha, mint Móriczka megálmodta. A lovaglós hétre meglepinek a keresztanyja szerzett nagyon szép csillámtetkókat. Persze figyelnek a minőségre. Így amit hétfőn feltettek, gyönyörű volt rajtuk még pénteken is. Szóval menő volt. Aztán mindenki hazament, lánykám… Tovább »

No meg nemcsak rén-, hanem jávorszarvas szalámi is. A testvérem nem olyan rég skandináviában járt, ezt hozta meglepetésnek.Régen én utaztam, én hoztam ezt az mindig. Most ő utazgat, ő állít be néha evvel avval 🙂 A vicc, hogy ugyanazokon a helyeken nem is jártunk csak egy kettőn. Gyerekként persze  együtt voltunk, ahová a családdal mentünk,… Tovább »