Mindennapi böszmeségek

Kész. Utolsó nemlétező tartalékaim szívja ki a koránkelős, iskolának megfelelős szülőlét. Persze így se felelek, meg, de azért próbálkozom odaérni, a folyamatosan küldött papírokat aláírni, stb. Papírok… Nem értem ha következő évben ugyanúgy igényli az ember az étkezést, miért kell újra egy kétoldalas apróbetűs papírt kitölteni ugyanannak a szolgáltatónak amin épp csak a gyerek lábmérete… Tovább »

Nagy erőkkel várom a nyarat. Én az egyszeri szülő. Nem tudom, más hogy van vele, de egyszerre unom, és kívánom a pokolba a sulival járó dolgokat. Pedig nincs igazából semmi baj, csak olyan mérhetetlen unalmas az iskola, mint mindig is volt.  Mint anno az én gyerekkoromban is. Fiatal ismerőseimnek szoktam mondani, ha azt hiszitek szívás… Tovább »

Eljött a tavaszi szünet. Juppi! A bónusz, egyik gyerek se kapott házi feladatot. Ami tekintve az oktatási rendszert igazából a szülővel jófejség. Habár mi 100%-ban Arra trenírozzuk a csemetéink, hogy önállóság, de tőlünk kérdezhetnek bármit, és így önállóan írja a leckét már az elsős is, azért vannak kérdéseik.  Illetve a nagyobbnál hajlamosak időnként közölni hogy… Tovább »

  Igen, sulivárósan. Sikeresen rendeztük (eleddig úgy néz ki) végül a fiam helyzetét, lett egy mindenki számára vállalható kompromisszum, sőt, egy csomó idő, így nem nyűg végre a sulis lecke se, a szünet szünet, a hétvége hétvége, a tanulás tanulás. Szóval most nincs az , hogy jajj suli lesz. Hanem mikortól lesz? Hja ok. Ennyi…. Tovább »

“Az „államosítástól” és az iskolai tanszabadság felszámolásától egyenes út vezetett a kötelező Pedagógus Karig, a megalázó értékelési rendszerig (PÖCS) és a szoknyahosszt is előíró etikai kódexig. Az utóbbi lépések a pedagógusok többségének már nem tetszik, de tiltakozni miattuk az előbbiek csendes tudomásulvétele miatt nem tud.”  (forrás: HVG) Tudjátok ennek , ha kimondva a dolgokat nézzük,… Tovább »

Visszatértünk. Legalábbis a fiam, az eredeti sulijába. A tanárral valamit lemeccselhetett az igazgató, mert úgy tűnik semmiféle megjegyzést nem mer tenni mostmár rám. Így a fiam is csak a sulival törődik. Élvezi, hogy egyedül jár haza, sőt első héten mikor mentem érte kikérte magának, hiszen azt ígértem egyedül jöhet 🙂 A lényeg a lényeg, van… Tovább »

Évzáró évzáró hátán. Evvel telt a péntekünk. Sima suli, és zenesuli. Én szimpla papírvadászatnak hívtam. Bevallom, nem is tulajdonítok túl nagy jelentséget az ilyen köztes évértékeléseknek. Meg úgy egyáltalán az egésznek. Kb még az érettségi is csak arra való, hogy később anekdotázzon az ember, másra semmire. Hiszen később a választott szakmánk, vagy az épp végzett… Tovább »

Ilyenkor szoktam rendes évi szabadságomat tölteni. Most nem töltöm. Jó is nem is. Fáradt vagyok. Meg nem is. Írhatnék nagy pozitívkodást, meg nem is. Az időjárás is olyan ma: esik is egyszer, aztán meg nem . Így süt is a nap, utána meg nem. A fiam sulijával is ez a helyzet: vége is van, meg… Tovább »

Persze csak családi szinten. De nálunk vége. Összesen 5 évig jártak a gyerekek oviba: a fiam kezdte, aztán volt két év átfedés, majd a lányom fejezte be. Illetve a kicsi volt egy évet bölcsis. Laza ovis évek voltak. Mivel nem állami ovi volt, ezért nem kellett reggel 8 ra menni, és megtehettük, hogy mivel itthon… Tovább »

És végre!! Minden papírmeló,  beíratás, ide oda tevés, év vége lerendezve. Nincs több doga!! Minden vizsga zenesuli, szolfézs letudva mindkettővel.  És már az ó betűnél tartunk. Már csak 6 nap. Tudom, sokaknak gond a nyár, hova tegyék az egyedül még nem otthon hagyható kicsiket. Mi ebben szerencsések vagyunk, itthon melózom, és elérhető  jópár tábor elérhető… Tovább »