Mindennapi böszmeségek

Ejött ez is. A suliban sulinapok vannak, lement javarészt a nagydolgozathullám, a kisebb meg itthon gyógyul. Kb ez az összefoglaló. Szegény pont akkor robban le , mikor több a program. Most még reménykedem, hogy gyorsan helyrejön, és a karácsonyon ott lesz. De az összes köhögőkor mondjon le! Egyébiránt szuper, hogy közeledik a szünet. Nem, nem… Tovább »

De még mennyit ülünk. És nem is egy hivatalban. Több-ben. Többször. Újra és újra. Mert kitartóak vagyunk. Elvárásaink ha lennének is félredobjuk, csak jussunk át valahogy a bürokrácia útvesztőin. Hát én nem szeretem a hivatalokat. Persze mosolyogva megyek, meg kedves vagyok, ilyen az alaptermészetem, de van hogy  úgy elveszik a kedvem, hogy ihaj. Mert mit… Tovább »

Hát, be kell valljam lusta vagyok bepötyögni szinte bármit telóról. Egyszer egyszer elmegy, de ez a felület nem az ami könnyen szerkeszthető így. A gépre pedig várni kell még lehet egy bő hetet. Kotlik rajta a szervíz. Vagyis tesztelik, mert fene tudja mi halt meg benne. Azon kívül hogy én nem tudok könnyen blogot írni,… Tovább »

Vágom a centit, mint anno a kiskatonák. Diákként valahogy nem hatott meg szünet van e vagy suli. Lazán vettem. Látom a fiamon, hogy ő se nagyon érti, hogy mi ez a nagy várakozás. A lányom meg még ovis, ő inkább a szeptembert várja, a sulit. Én viszont szülőként a sulimentes időt. Amikor végre nem akarja… Tovább »

Na ha titkolózni akarnék, azt mondanám, remélem ezt a munkát adók nem olvassák.  De igazából, mindenki tudja már, hogy kész, ennyi. Eljött a teljes káosz korszaka. Én magam szóltam nekik, hogy tudják követni kb, hogy ki mikor tud jönni. Van aki jókat derül, van aki csak fegyelmezetten figyel. De működik, mint mindig, az őszinteség. Sokszor… Tovább »