Mindennapi böszmeségek

  Eljött. Idén is eljött a szeptember 1. Fekete nadrág/szoknya, fehér ing/blúz. Nagytáska, évnyitó. És új osztályfőnökök. Sajnos vége a nyárnak. Vége annak, hogy mi magunk szervezzük a család életét. Sokan mondják, hogy jajj suli, majd a melóban megtudod. Senki se higgyen nekik! Ha tanultál, képezted magad képességeid szerint, akkor munkában viszonylag szabad leszel. Ok… Tovább »

“Az „államosítástól” és az iskolai tanszabadság felszámolásától egyenes út vezetett a kötelező Pedagógus Karig, a megalázó értékelési rendszerig (PÖCS) és a szoknyahosszt is előíró etikai kódexig. Az utóbbi lépések a pedagógusok többségének már nem tetszik, de tiltakozni miattuk az előbbiek csendes tudomásulvétele miatt nem tud.”  (forrás: HVG) Tudjátok ennek , ha kimondva a dolgokat nézzük,… Tovább »

És ismét ovi, suli. Mindenen túlvagyunk. Van amin duplán. Átsöpört rajtunk minden nyavalya. Ok rajtam nem, de valaki kellett őrizze a családot. Én cserébe egyszercsak kiakadtam , itthon is hagytak egyedül, míg elmentek keresztszülőzni a többiek. Már 7 kor aludtam, mint akit agyonvertek. De most ismét mindenki a dolgán. A fiam volt ma már suliban,… Tovább »

Ismét közeledik a tavasz, az ovikban sorra születnek az ítéletek: érett, nem érett. Megfelel, nem felel meg.  De minek is kell megfelelni? Mit lát ebből egy szülő? Nem akarom most felsorolni az iskolaérettség feltételeit. Számos lista, ajánlás van rá a neten is elérhető formában. Ködösebbnél ködösebbek, elnagyolt általánosítások. Hibát keresőek. Amivel el is értünk az… Tovább »

Ezen úgy néha elgondolkodom. Illetve gondolkodtam már párszor életemben. Végeztem a környezetemben közvéleménykutatást is. (nem barátokat, hanem  gyakorlatilag bárkit megkérdeztem, mindig aki mesélt a suliról, akárhol. Szóval ismeretlen ismerősöket is, akikkel akár csak összesodort az élet) Alsótagozatban azt válaszolta a döntő többség (majdnem mindenki) hogy a szülőnek. Felsőben már feles az arány, középsuliban, meg a… Tovább »