Mindennapi böszmeségek

Idén nem izgultuk agyon a karácsonyt. Persze ebben nagy segítségünkre volt, hogy én is, férj is szabira tettük magunk 2 hétre. És karácsony előtt már pihentünk, aludtunk, túllettünk a kötelező: szünet eleje, akkor van idő betegnek lenni, és mi göthösödünk is effektnek… Egyszerűen a mit nekünk bármin idegeskedni, dalai lámásra sikerült minden. Persze a nagy… Tovább »

Nesze nekünk kánikula. Mit nekünk viszonylag hűvös lakás, irány a hőség, és a vízpart! No persze szerencsések vagyunk (egy fenét vagyunk, azért is lakunk itt többek közt ahol) közel a Velencei tó, félóra kocsival max. Már kitapasztaltuk mikor jöjjünk menjünk hogy elkerüljük a nagy dugókat. A vasárnap délután a miénk. És ha jóidő van hajrá!… Tovább »

Illetve majdnem az utolsó. Mert jövőhéten lesz még egy ballagós nap pénteken. Aznapra bemegy a lánykám. Lejárt az oviskorszak. 6 éves, szeptembertől suli. Mivel az ovi sajnos némileg átalakult, nem az a közeg mint volt, így idén nem mennek táborba oda a gyerekek. Mondjuk nem is lesz csak két jó tábor össz. De köszönjük nem… Tovább »

És eljött a nap, hogy habár még kisebb a fiam egy jó fejjel, de már egyméret kell nekünk bicikliben. Szívom is a fogam, hogy nem is kéne a régire visszaülnöm, azt kipofozni a férjemnek, nekem meg venni egy ekkorát használtan. Ilyen agyváltósat. Kontrával 😀 hehe.. ok kontra tán nem kell, fura lenne nagyobb tekeréseknél, hogy… Tovább »

 Férjem szokta mondani: “Kinek , kinek érdemei szerint”. Úgy szinte mindenre.  Nem tudom megérdemlem e a barátaim, de igyekszem a barátsághoz méltónak lenni. A családot nálunk hagyjuk. Az én családom tök ok, de messze vannak. Egy ember van közel, ő az egyetlen kakukktojás. Murphy, maximálisan. Így mi temetésen, esküvőn találkozunk a tágabb rokonsággal az én… Tovább »

Aminek vége. Rövid volt. Két nap mire elég? Találkozni, körbemenni… Jöttek, mentünk. Örültünk egymásnak. Sütni semmi időm nem volt. Ok sonka lett, de süti nem. Szombat délelőtt még meló, délután nem voltunk itthon. Vasárnap ismét nem voltunk itthon, hétfő délelőtt igen, akkor hozzánk jöttek, lányos ház is vagyunk, nemcsak fiús. De csak csokitojás volt, tea,… Tovább »

Mert mindig van izgulni való. Igyekszem csendben befele stresszelni. Illetve a “szerencsés” barátaim nyaggatom. Mivel többségük szintén szülő, akik meg nem azok empatikusak, így vígasztalnak szorgosan. Gyerekként, fiatal felnőttként, annyira nem voltam stresszes típus. Én tudom mit tudok, amit meg nem, hát valahogy minden megoldható általában. Ami mégse, azon meg mit izguljak. Evvel a mentalitással,… Tovább »

Na ha titkolózni akarnék, azt mondanám, remélem ezt a munkát adók nem olvassák.  De igazából, mindenki tudja már, hogy kész, ennyi. Eljött a teljes káosz korszaka. Én magam szóltam nekik, hogy tudják követni kb, hogy ki mikor tud jönni. Van aki jókat derül, van aki csak fegyelmezetten figyel. De működik, mint mindig, az őszinteség. Sokszor… Tovább »

Hát sírvaröhögős. Mivel én szombaton is dolgozom, plusz a gyerekeket vittem programra. Mert igen, nem csak vasárnap lehet ám programot csinálni, és ahova mentünk, ott a szombat volt megfelelő. Így bevásárlás e héten nincs. Mivel nálunk igen, a munkarendünk miatt vasárnapra esett eddig a bevásárlás többek közt, így megvan az első sírvaröhögős hétvége. 1: Elszakadt… Tovább »

Nekem egy év 9 hónapjában minden szombat munkanap. De van hogy 10 hónapot. A kijelöltek csak annyiban változnak, hogy későbbre csúszik a meló, és egyedül vagyok itthon. Mert ilyenkor tuti dolgozik a férjem is. Aki amúgy szintén szokott hétvégén melózni, de persze amúgy akkor, amikor meg nekem van szabad hétvégém. Néha elgondolkodom, hogy a fenében… Tovább »