A szívem majdnem megszakad. Ok tán nem, de bekapcsol az állandó fáradtság. Bagolynak lenni szívás nemcsak sulisként, hanem két alsós szülőjeként is. De erről már írtam, hogy szerintem sehogy se jó a reggel 8. Sőt, gimiseknek sokszor nulladik óra (sic!), ami meg konkrétan szerintem kínzás, hogy 7 kor, negyed nyolckor kezdeni. Magyar oktatás, így szeretünk. Pff.
Délutáni programokra viszont tök jó szervezést sikerült elérni. Pihenős nap is lesz, szabadon választott is, suli után is le lehet ereszteni, lesz idő a leckére. Yuppi. Mostmár csak a saját melóm kell ügyesen összeszervezni, hogy minden klappoljon. Szóval túl vagyok a szervezés nehezén, a sulikezdés javán, könyvek bekötve, tesicucc összetéve, a rutinba meg majd csak belejövünk. persze a kicsi már lázad a lecke ellen, deja-wu… a nagyobb is pont ennyi idősen csinálta ezt. pedig a kicsinek nem unalmasak a leckék, de úgylátszik nem ezen múlik. Lázadnak mindenképp. Ahogy Anyukám mondaná: “fajta rajta”, vagyis ezt örökölték.
Közben igazi nyárhangulatom van még. pedig hiába, ezt a bejegyzést is második napja írom, mert már van lecke is. Én meg nem hagyom ott a gyerekeket tanulószobán, jobb itthon.
Zökkenőmentes sulikezdést mindenkinek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: