Nekiállnak tököt faragni. Családilag. Sőt, barátostul. Sőt munka közben.
Nálunk elfér halloween, 31 én elűzzük a gonosz szellemeket, 1 én gyertyát gyújtunk az aprószenteknek majd végül emlékezünk a már elhunyt
szeretteinkre az élőkkel. Nem üti egyik ünnep a másikat. Jöhet a beöltözés is, idén ugyan az elmaradt, nem gondoltuk, hogy az őszi szünet java köhögőkórban telik el. Így csúszott némileg persze a tökfaragás is. De csak lett mindenféle. A gyerekek már csütörtökön nekiestek a sajátjuknak. Nagyon ügyesek voltak, így majdhogynem annyiban kimerült a segítségem, hogy megskalpoltam a tököket, illetve felrajzoltam az arcokat amiket választottak nekik. Nagyon jó móka volt.
A családba még a gyerekek ovijából, meg az angoltanár nagyi révén gyűrűzött be a szokás. Végülis jó rég európából került amerikába, most onnan vissza az egész ünnep. Én minden vidám ünnepet szeretek, szeretek vidám lenni, úgyhogy ezt is könnyen magunkévá tettük. És mióta nincs ovi, faragunk itthon tököt.
Az idei eresztés ilyen lett:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: