Egyensúly

Fáj a derekam. Nagyon. Reumás vagyok, és most támad épp. De….

Murphys tapasztalataim azt mutatják egyszerre nem szokott több rajtam kivülálló nagy probléma lenni. Így ezt abszolút pozitív jelnek veszem. Mint örök optimista örülök az egésznek. Akkor is, ha nem igazán bírtam mozogni. A csúcs az volt, amikor egyedül voltam itthon a gyerekekkel, muszáj volt elmenni boltba, és lehagyott egy cekkeres, csoszogós nénike. Úgyhogy vettem gyógykrémet. Tudom mi kell, tapasztalt vagyok, csak elég jól bírom ha fáj valamim. Egész addig míg nem leszek tök mozgásképtelen. Most az lettem, így úgy döntöttem, jöhet a kenőcs. persze igazán menő ember vasárnap lesz full rosszul. Amikor semmi sincs nyitva. Hja, pék, meg italbolt, vagy dohánybolt. Hát egyikben se árulnak gyógyszereket. Így vasárnapról hétfőre nem aludtam. A férjem viszont szerencsére igen, mert addigra a hányós vírusból ami söpör végig a környéken annyira már jobban lett. Váltónyavaja…

Dehát mint mondám, az univerzumban egyensúly van. Így más dolgok stimmelnek. Mondjuk lehetne, hogy a dolgainkkal is haladjunk, meg nyavajások se legyünk, de a nagy csodákban sose hittem. Nem zavar, hogy most sincs. Majd megdolgozunk a saját csodánkért, az a biztos. Bárki borrá tudja változtatni a vizet, csak idő kell hozzá, meg szőlő , meg szüret, meg jó sok meló.

Szép estét mindenkinek!