Kitudja meddig. Végetért az utolsó szabad vasárnap. Én momentán ma nem voltam boltban. Dolgoztam. Meg híreket olvastam. És elbúcsúztam a jelenlegi szokásaim egy részétől.
Viszlát nagy beszerző körutak, mikor egyben minden letudva! Mert nem csak a vasárnap, hanem az éjjeli nyitvatartásnak is kampec. Vége. Béke poraira. Családos révén, ráadásul nem fix 8 órás, hanem “rugalmas” munkarenddel rendelkezőként, bizony én vagy vasárnap, vagy éjjel tudtam nagyobb bevásárlást rendezni. Nem mondom, hogy rendszeres nagybevásárló lennék, lévén, kicsi a lakás nagy a rakás jelleggel élünk, se kamra, se spejz.. De mondjuk kabátot venni többnyire vasárnap tudtunk elmenni a gyerekekkel, vagy cipőt venni ha többünknek kellett. Ok egy évben max párszor, de amikor kellett ott volt a lehetőség. Most ez megszűnik. Jön a logisztika. Persze megoldjuk… köszönjük szépen.
Egyéb nagybevásárlásokat egy barátommal intéztem szép kényelmesen olyan kéthavonta éjszaka. Igen, elmentünk egy hiperbe, ott mosószert, stb fel lehetett tölteni. Letudva. Igen, ekkor volt időnk. Hogy ne a családtól lopjuk, hogy ne a munkát kelljen napokig egy bevásárlás miatt átszervezni egy üres napért. Mert postára persze kiugrok egy egy lukasórában, de egy nagyobb beszerzésre ez nem elég. No nem baj, köszönjük.
És nincs több elfelejtettük, majd beugrunk valahová. Ahogy néztem a törvényt, a pékségek is csak délig lesznek, vagy vajon a félig cukrászda pékség az nyitva maradhat továbbra is? És legalább fagyizni, meg zsemléért mehetünk? Hja tudom, minek akarunk ilyet vasárnap. Az a családé… Csakhogy itt a fagyizónál játszótér, kávé, nyugi. Ha kirándulunk a közelben is ott megyünk előtte, és igen, kényelmes volt, hogy tudtuk, beugrunk, veszünk inni, enni, aztán irány tovább. Még két hete nem tudták megmondani az alkalmazottak hogy alakul majd a hétvégi nyitvatartás. Ahogy olvasom, még most se tudja senki, hiszen a törvény még mindig ködös. Majd jövőhéten konkretizálnak még dolgokat. Úgy, hogy eltelt az utolsó vasárnap.
És igen, nem hiszem, hogy nyitva tudnak lenni a kisboltok, ahol hétköznap is a tulajok dolgoznak sokszor. Mert melyik nap zárjanak be? Vagy akkor kakukk? Nekik csak a napi 12 óra meló jár? Eddig be bírták osztani egymást közt a hétvégéket az alkalmazottak, innentől ez nincs. De a tulaj akkor is dolgozik, ha nincs a boltban, árut szerez be, bürokráciát intéz… csak most nem lesz kivel leosztania a hétvégéket. Szerintem be fognak zárni. Eddig volt váltótárs, innentől nincs ugyanis.
A kertészetek, barkácsáruházak, erről ne is beszéljünk. De jó is volt, ha hú, meg kell csinálni, kiégett , leesett, stb. Ok, irány a bolt, és vasárnap beszerezhető volt minden, azon nyomban meg is lehetett javítani. Most már így egy pár órás munka több napra húzódik el. Hiszen hétköznap egyik nap beszerzi az ember, de aznap már tuti nincs idő megcsinálni, majd másnap megcsinálja, vagy nem is, hiszen a cégeket nem érdekli, hogy a bolt hogy van nyitva, túlóra van… rugalmas munkarendben megint nem kiszámítható… Nem baj, majd több nap alatt megoldjuk, amit eddig egy nap alatt lehetett.
Ez állítólag nekünk jó. A családoknak. És a kereskedelmi dolgozóknak MINDEN vasárnap jár. Értem én. És bízom benne, örülnek is a szerencséjüknek. Mert nekünk többieknek, meg se nem jár, se nem jut. De megoldjuk. Mi akik mást csinálunk. Nekem is mondták, hogy de vasárnap a családé. Ami külön vicces, olyan ember, aki simán az én munkám igénybe veszi vasárnap. Hát röhög a vakbelem. Sírvanevetős. Eszembe se jutott sose háborognom amiatt, hogy összevissza dolgozom, bizonyos időszakokban pedig egy hétből 7 napot. Evvan, én választottam. Jó ez nekem. De az nem jó, hogy most mások megmondják, hogy oldjam meg. Mert mit képzelek, hogy vasárnap költöm a pénzem, és kényelmesen intézem a vásárlásaim, ha épp akkor van időm. Majd innentől visszük késő este a gyereket cipőért, agyalunk ha kell ha nem előre a vasárnapi menün… Mert persze: megoldjuk.
Sajnos emlékszem amikor még nem volt éjszakai nyitvatartás, és a hétből 7 napot dolgoztam. Nem volt jó. Én szerettem, hogy lettek multik. Hogy egyik 10 ig, másik egész éjjel nyitva. Igen, megkönnyítette az életem. Igen, végre nem volt külön logisztika még a vásárlás is. Hát most vissza a rajtvonalhoz. Szervezünk, tervezünk.
És csendesen befelé még mindig reménykedem, hogy ez az egész egy rossz vicc, valaki megcsíp, felébredünk. És talán marad a kereslet kínálat, és a vasárnap. Álom… Csak most rossz.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: