Mitől szép a szülés? Ezen úgy időnként elgondolkodom. Nemrég feldobott ismét egy cikket a net, egy fotósorozatot. Ismét, hiszen rengeteg cikk, írás születik, császár kontra szülés? (mert a császár nem szülés?? ne már!! dehogynem…) meg szépen, meg csendesen, meg szinte habos babos kisfelhőkön átlényegülve. Mert ez aztán a föld csodája szülni.
Hát kedves nőtársaim, nem. Nincsenek kisfelhők, nincs csoda, nincs béke ami elönt. Van fájdalom, vér, leírhatatlan fáradtság, és a végén a nagy öröm, ha mindketten egészségesek vagytok. A végén. Egy pillanat van hogy vége. Egy apró pillanat. És ebben semmi csoda nincs, ez a természet rendje, hogy megkönnyebbülünk, hogy élünk, és a csemeténk is él. És ettől boldog az ember, hogy vége.
Ami pedig teljesen hamis, az, hogyha a császárt nem tekintik szülésnek. Meg mert kényelem, sbt. Itt ugye első körben azt kell tudni, a császár értünk és a babáért van. Hogy minden rendben legyen. Igen akkor is, ha valaki ezt önként kéri akár. Hát ő azt a fájdalmat választja. Olyan nincs, hogy elkerüljük a vért, a gyógyulást, a végén a méhösszehúzódást, a fáradtságot. Így vagy úgy, de leterheljük a szervezetünk. Max nem pont ugyanazon a ponton leszünk véresek. De véresek leszünk. A szépség része? hát nem tudom.. Akinek szép maga a szülés folyamata, ami őszinte szögből fotózva simán elmegy horrornak, lelke rajta.
A lent bújik ki a gyerek szülés pedig.. ha gyors, akkor azért fáj , ha lassú, akkor sokáig.. amikor a gyerek jön, háát.. nem tisztán üdén, hanem ráncosan mázasan, véresen bújik. Utána születik a méhlepény, állt napokig extra betét, mert ömlik a vér. Közben, az irányíthatatlan összehúzódásoktól úgy kifárad az ember, hogy remeg , hiába mosolyog. ..
És persze ennek ellenére vállaljuk. mert utódokat szeretnénk. Látni , felnőni, nevelni a világ egy darabkáját. Örülni az egészségnek, hogy bár mi öregszünk, más felnő. Hogy csodák jönnek létre majd, hogy álmodozhatunk… de ezek mind mind csak az érzelmi részek. Nem szabad azt hazudni, hogy ilyen a szülés. Mert nem ilyen. nem magasztos, nem felemelő, hanem egyszerűen véres nyálkás, vagy műtétes véres. Jó esetben mindenki egészséges, de sokszor csak az orvosoknak, szülésznőknek köszönhető ,h ogy az. És van hogy így se sikerül. Van hogy senkin se múlik, mégse lesz inden rendben.
Hazudhatjuk, hogy ez semmi, meg csodálatos. De nem így van. habár nem betegség, hanem természetes folyamat, a szülés veszélye üzem. Nem kell csalódottnak lennünk, ha nem felhőkön ültünk, ha kínlódtunk, ha kiabáltunk, ha császár lett. Ez mind-mind benne van a lehetőségeken. Akárhány fekete fehér, vagy magasztosított, a valóságot eltakaró képsorozatot tolnak elénk.
Kedves nők, ne féljetek a szüléstől! tegyetek eg mindent, hogy egészséges túllegyetek rajta. örüljetek, hogy az orvostudomány ennyit tud már. És a végén örüljetek a csodának, ami nem a szülés, hanem az új élet, a gyermeketek!


Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: