Hú, nagyon nehezen indul a dolog újra. A két hetes szünet már jócskán elég volt arra, hogy visszacsusszanjon a békés jóba a ritmusom. A nyugis reggelek, késő éjszakák. Nagyon jó volt.
Persze szünetben is pörögtek az aprónépek, de teljesen más, ha csak oda kell morogni, hogy persze, játszhattok, mi még alszunk , vagy pihenünk picit. Ugyan én dolgoztam közvetlen karácsony előtt, meg két ünnep közt is, meg a férjem is, De csak az, hogy nem kellett reggel korán kelni a sulihoz, rengeteget dobott a családi hangulaton . Karácsonykor meg család, szilveszterkor, fogadott család. Egy kis tüzijáték, egy kis korcsolyázás.. elteltek az ünnepek.
Most viszont, hát murphyvel kezdtük erősen a hetet. Hétfőn csörög az ébresztő, pislogás, felkelés, öltözés, reggeli, indulás. Mikor is eszembe jutott, hogy nem oda Buda! Nincs bérletünk. Így, ácsi, vissza az egész, muszáj a buszpályaudvaros megállóba menni, csak ott tudok bérletet venni. És így jár aki nem gondolkodik kicsit előre, nyilván egy későbbi busszal tudtunk csak menni. Aztán beálltunk a sorba, mikor odaértünk az ablakhoz, és félreállt az előttünk lévő ember: akkor látom, hogy a decemberi bérletek 7-éig érvényesek. Áááááá…. felszállhattunk volna a buszra, és időben odaértünk volna. Így koccra nyolcra értünk a sulihoz. Szerencsére még a tanítónéni is kinnt volt, és ott mosolygott, hogy menjünk csak, nincs gond. Ma persze újra lekéstük a buszt, illetve láttuk ahogy az orrunk előtt elindul. Kicsit morogtam, hogy minek keltünk előbb, meg már bérlet is van, ha így se indulunk időben. Nem baj, megint koccra odaértünk. Persze nem egyedül, többeknek nehezen indul az újévi sulibaérkezés. Visszafele persze megint lekéstük a buszt.. Így a suliépületben vártunk egy 10 percet, hogy ne fagyjunk meg a buszmegállóban plüssnyulastul.
Végül csak odaértünk az oviba is, ahol megtörni látszott a reggeli murphység, időben odaértünk, épp akkor kezdtek teríteni a gyerekek, a lánykám átöltözött (bezzeg ilyenkor mint a villám, csak itthon húzza az időt néha), és mivel jóidő is van, mennek síelne. Hát én is imádnék itt ovis lenni.
No, új év, új remények. A nappalok már hosszabbodnak, tán még hó is lesz idén és lehet kicsit szánkózni, ez az. Addig meg míg suli van, kitartóan várjuk a tavaszi szünetet. Szerencsére ebben a suliban hosszú, csak addig kell túlélni.
szép napot mindenkinek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: