Sült edény: hétvégi Murphységek

A vagy a fáradt háziasszony esete ismét. Szegény tefal lábasom sütöttem meg immáron másodszor 200 fokon.

Persze most nem apróztam el, legyen zamata a dolognak: fedőstül. Itt látszik, hogy bizony nem mindegy milyen edényt süt az ember. A lábas simán bírta ismét, ok az olaj benne annyira nem, a fedő pedig végképp nem. Igazi klasszikus bakelitszag terjengett a lakásban. Gondoltam is rá, ki dobott vajon a tűzhelyre egy régi lemezt, mire kapcsoltam, hogy te jó ég!! A lábas az olajjal, fedővel a sütőben maradt.

így sült meg a tető fogója.. kicsit kezdenek kilógni a szegek..

Kicsi konyha, kevés tárolóhely. Ha még jó az olaj, így a sütőbe szoktam betenni lábasostul. Aztán persze elfelejtem. vagy nem. Már egyszer megsütöttem szegény lábasom, csak akkor még nem volt fedőm. Időközben vettem, most megsütöttem azt is. De ez bizony nem tefal fedő, csak az az egyszerű, klasszikus műanyagtetejű, a fedő egyik felén egy pici lukkal, szélén fémvasalattal. Hát a fogója nem bírta olyan jól a hőkezelést, mint a lábos nyele. szépen meg is olvadt, kicsit felszakadt. Bár még időben megmentettem.

Az egész után, pedig némi szellőztetés, és betettem persze végül a húst, aminek begyújtottam a sütőt, hogy nem hideg sütőbe tegyem. Család jót röhögött, meg fogták az orruk, hogy büdös van kissé, én néztem fáradtan magam elé bamba vigyorral, hogy na megint… De az edény lehűlt, a hús megsült, a sütő is kihűlt. Most ismét a sütőben van a lábas fedőstül. Mert a konyha se lett nagyobb. Kamra meg eleve nincs. Reméljük a következő sütéskor nem felejtem bent. Mert így lassan elmehetek tefal tesztelőnek 🙂

Hát ez a sült edény tetővel receptje. Illata nem jó, az ízét nem tudom, inkább nem kóstoltuk. De egy alapos takarítás ráfér a cuccra.

Szép napot mindenkinek!

az edénynek ismét nem lett baja:)