Ezen éltem vagy két hétig. Eredmény: ismét 59 kiló vagyok. És bánja a fene:) Viszont valamiért gyalog kezdtem járni a fiamért a suliba du. Sőt, volt hogy a 
fele távot futottam. Azt hiszem kimegyek kocogni megint. Biztos izomlázam lesz, de nem baj. Holnap meg kirándulni kéne menni, a kislányom enyhe nyavalyája úgyis keresztbevágta a vendégséget. Jött volna kis barátja, de így nem jöhet, ott van még kisebb is, ne kapják el. Bár már azért jobban van, de inkább holnap elmegyünk, ha ilyen idő lesz, csavarogni egyet.
No, ez egy nagyon hosszú idő alatt elkészült bejegyzés a semmiről. Egyszerűen sokat dolgoztam,. plusz bedarál a suli felé a szülőlét. Nem , nincs gond a gyerekkel a suliban, ő élvezi, én nem. Nem szeretek emberek közé menni.., de a suli miatt muszáj. Nem szeretek bájvigyorogni, sajnálkozva nézni, izgulni a semmin. Mintha azon múlna majd az egész élet, most akkor 5 öst vagy 5 ös alát, esetleg 4 est kapott a gyerek. Igen ilyen konkrétan megtörtént, “jajj szegény, hallom csak 4 est kapott a versre” sajnálkoztak…. Én meg pislogtam nagyokat, miért szegény? hát mert azért 5 öst szokott.. Mondom és? Reggel a kocsiban tanulta meg kerek 8 perc alatt a nulláról a 6 versszakot. Tök jó az a 4 es. Én azt hittem rosszabb lesz. De hát a gyereknek velem ellentétben jó a memóriája. Azért ez az a szint amit már.. Még ha hozna néha egy egy karót se dőlnék a kardomba. Nemhogy így… Hát nem kap majd félévkor oklevelet, és? A tudás az övé, meg a plusz idő, amit nyer, hogy nem görcsöli magát agyon a sulin. Valahogy úgy érzem a zeneóra, a sport, hogy Érdekes dolgoknak utánaolvasunk sokkal többet ér, mint az, hogy azon görcsöljön, hogy hibázott egyet a tollbamondásban, mert lehagyott egy ékezetet, és akkor nem hibátlan, “csak” jó.
Na ez az átka, ha darabokban próbál az ember blogot írni.. összevissza lesz a bejegyzése. Az enyém legalábbis biztosan.. Ezért nem írtam mostanában, De majd belelendülök újra. Mindig jött valami, és elúszott a megnyitott blogoldal. ugyanúgy zártam be, üresen.
Szép hétvégét mindenkinek!
Kommentek