Mindennapi böszmeségek

Most tartanék a sulihoz a fiamért… De fura, hogy ma nem kell menni. Csak nem bírok totál kikapcsolni. Azért izgulok érte, Bár ő tuti jólérzi magát, mindjárt kicsengetnek, neki több óra ma nincs,  Kaja van, mennek színházba. Csak a lüke anyja izgul érte, hogy minden ok. Szóval fura így, Nem lehet ezt a szülőséget kikapcsolni…. Tovább »

Na ok, nem hosszan, nem sokáig, de egyedül. Fantasztikus érzés. Imádom a családot, de azért ez szokott hiányozni, a totális egyedüllét. Egyedül is imádtam lenni. Hiába az EGO . Így most élvezem a magányt. Nagyon. Egy fél napig. A kicsi oviban (ma tán tánc van nekik). A nagy suliban, utána színház, és megy a haverjához…. Tovább »

Reggel csörög az óra, felkelünk, felöltözünk, közben fogmosás, reggeli, irány a suli, ovi.  aztán haza, elintézni, amihez jönni menni kell, délben suliba megint a fiamért, aztán haza, leszervezni a külön programokra, hogy eljusson, . No meg hogy a kicsi hazajusson oviból. Közben  délután még meló, általában estig. Most semmi sincs. A szómenésemet épp fórumokon élem… Tovább »

Megvan. Megvettük. Családi dráma nélkül. Hónapokig “dolgoztunk” rajta, hogy a nagymama ne vegye személyes sértésnek. Sikerült!! A zongoratanárnő türelmét pedig nem is tudjuk hogy megköszönni . A gyerekek meg boldogok, hogy itthon is van végre hangszer. Hát még én 🙂 Azt hiszem most már megszervezem, hogy visszamehessek kórusba. Felnyalábolom az aktuális repertoar kottáit, és hajrá… Tovább »

5 kor arra ébredtem, hogy puff… puff… puff…. gondoltam csak valaki készülődik hangosabban reggel, gyorsan abbamarad… vissza vissza szunyókáltam. De nem. Fél hatkor is még puff-puff… persze összevissza ütemben. Füleltem, kimentem a háló ablakához: És a látvány leírhatatlan. Két munkás talicskával, lapátokkal törte fel a betont közvetlen az ablakunk alatt a ház előtt.  Pislogtam egyet,… Tovább »

Na evvel a gondolattal ébredtem reggel, mikor ránéztem a telefonra ami ébresztett. Szombat munkanap, mint ősztől nyárig mindig, vasárnap bográcsozást szerveztek a szülők a fiam osztályában… Kimaradt valahogy a hétvége. Az az igaz, hogy nem kell menni,  összevakarni magunk, csak lehetünk, némi lazulás. És most megint hétfő van, És kimaradt a hétvége. Ugye hétköznap sincs… Tovább »

Szerintem óvatosan evvel a különórák  jók e vagy nem… ez nagyon nagyon gyerekfüggő. Leírom nálunk milyen, egy extra energiákkal rendelkező hét évessel aki másodikba jár: Különóra és különóra között is különbség van… amúgy meg van napi 5 sulis óra, amibe egy jó tanár biza  eleve csempész szabadfoglalkozós időket… Nálunk suli után  még egy óra szabad… Tovább »

Péntek. Végre… Amit csak lehetett elnéztem a héten. Még nincs meg a fix munkarendem, összevissza variálás volt  mikor hogy jutnak el a gyerekek a programokra, még nincs hangszer a zenesulihoz (jövőhéten remélem megjön). szervezzük a totálisan nagymamamentes életet, illetve ráállunk arra, hogy jön amikor kedve van, örülünk, de  nem tudunk alkalmazkodni a hétköznapokban ahhoz, hogy… Tovább »

Végre meg bírtam mozdulni aktívan. Ok, futni még nem tudok, na nem mert kondigond, hanem mert  az orrom még tele, szóval  utánfutóval vihetném max a zsebkendőt, hogy elég legyen egy 10 kmre. Azt meg kicsit túlzásnak érzem. De itthon már megy a torna. Izomlázam is lett a nagy lelkesedéstől mint a fene. Azért ma még… Tovább »

Úgy döntöttem, jó lesz az úgy. De most más módszert választok, a nyugis élet, mert ráérünk, és majd szépen lassan beáll a saját normál szintemre a súlyom.  Mérleg elfelejtve, centi elfelejtve, csak úgy élek . Ha van időm kedvem mozgok pluszt is, ha nincs túl sok, akkor a tempós sétával közlekedem mindenfele sport  úgyis van…. Tovább »