5 kor arra ébredtem, hogy puff… puff… puff…. gondoltam csak valaki készülődik hangosabban reggel, gyorsan abbamarad… vissza vissza szunyókáltam. De nem. Fél hatkor is még puff-puff… persze összevissza ütemben. Füleltem, kimentem a háló ablakához:
És a látvány leírhatatlan. Két munkás talicskával, lapátokkal törte fel a betont közvetlen az ablakunk alatt a ház előtt. Pislogtam 
egyet, hogymivan… Víz van, áram van.. mi az a sürgős amit hajnalban lehet csak? Ekkor nyílt a lenti ajtó, egyik szomszéd személyesen is kérdezett. Egy -két perc csend, majd puff-puff tovább ment a munka. Fél hétre lett vége. volt benne egy 15 perc szünet.
Most mikor oviból hazafele jöttünk, meg mondtam a férjemnek, menjünk el hátra, nézzük meg hogy áll a dolog.. Akkor találkoztunk két pasival, akik nézték, a már vissza is betonozott részt. Kérdeztem tőlük, ugyan mit csináltak, közölték kábelt. Mondtam , ok de milyet, mi történt? De csak annyit válaszoltak helyreállítás. Láttam közben hogy melyik kocsiból jött ki hozzá a másik, leszűrtem valami távközlés, így nem kérdeztem többet. Csak annyit, hogy ugye kész vannak vele? Holnap reggel alhatunk?Itt nagyon vicces akart leni gondolom, mert azt válaszolta: készen, de ha gondolja, holnap hajnalban is kijöhetünk betont törni. Legszebb mosolyommal válaszoltam: Persze, csak akkor mi meg megyünk az ő ablakuk alá, szóljanak az otthoniaknak. 🙂 Itt vége lett a viccelődésnek, Közölték nem lesz ilyen, kész van teljesen.
Egy biztos, elképesztően gyorsak voltak, másfél óra alatt betontöréssel, kábelcserével, visszabetonozással együtt kész lett a dolog. Hát elviselném ezt a munkatempót bármikor… vagyis, nem, hajnalban inkább nem. Lehetne így nappal .
Most azt hiszem rápihenek a nap többi részére. Ma is zúzós munkanap lesz délután.
Szép napot mindenkinek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: