Kettesben

Hiányzik. Úgy mennénk. Persze pár óra van, köszönhetően a férjem váltott munkarendjének. Ha egyikünk se dolgozik délelőtt úgy jön ki a lépés, és mindkét gyerek oviban ill suliban, akkor mondjuk van akár 3 egész óránk is.

De bevallom telhetetlen vagyok. Szeretnék csak úgy menni. elmenni kvzni egyet, vagy csak úgy mászkálni, vagy egyet  étterembe. Netalán  egy ottalvós hétvégére.

Persze, tudom, gyerekek, megváltozik a világ … ez mind ok. De arról senki se szólt, hogy az összes nagymama elfelejt, hja, nem, van hogy egyik jön, és meséli merre járt. Aztán hozzáteszi, hogy ti vállaltátok! Kellett nektek 2 gyerek… Nagypapa sajnos nincs. (aki van nem tartja a kapcsolatot. még mikor beszéltünk is már megkért hogy inkább ne hozzuk a gyerekeket…) Bébisitt van, de nem állandó, no meg egy egész hétvégéhez lehet nem is vagyok elég bátor. Keresztszülők összevissza dolgoznak, a sajátjaiknál a saját nagymamaáik segítenek így is. Barátok dettó sokat dolgoznak..

Így marad ami van. Ha újrakezdeném, mostani ésszel. ugyanúgy vállalnám kiskülönbséggel a gyerekeket. De ezt valahogy máshogy csinálnám. Valahogy úgy alakítanám, hogy néha kiszakadjunk mi is szülők. Biztos van aki felolvad a szülőségben, és minden pillanatában élvezi. Én magányos típus vagyok. No meg telhetetlen. Minden kéne. szülőség is, meg egy kicsit azért a kettesben is. Magány az adódik annyi, a kétheti pár órával, hgy azt beosztom a lelkemnek, de a kettesben , az nagyon hiányzik.

Néha mikor elalszunk, álmodozunk róla, hova fogunk menni, mivel, hogyan, mikor már majd megtehetjünk. Mert előbb utóbb eljön. a gyerekek felnőnek úgyis. Csak lesz egy két szabadabb évünk majd még a nagyszülősködés előtt. És ezek az álmok lendítenek tovább.

Még emlékszem amikor kicsik voltak, és jött bébisitt, és megbeszéltük, hogy 4 órát elmegyünk, kvzni ilyesmi… és persze kiderült, hogy rajtamaradt a világítás a kocsin… gí aksi ki, töltőre rá… és egyből kevesebb lett egy órával. Mikor azt hittem egyáltalán nem megyünk, hát könnyes lett a szemem.  De mondta a bébisitt, marad tovább, nyugodjunk meg, mehetünk. az fergeteges érzés volt. tudni, hogy a gyerekek biztonságban, de azért mehetünk egy picit.

Na ez hiányzik nagyon. Valahogy meg kell oldani… Egy napra kimenőt kapni kettesben.