Az utolsó napok a taposómalom előtt. Reggel majd kelni, gyerekeket jobbra balra, délben az egyikért, kaját csinálni, estig meló, közben tanulni a nagyobbal, a kicsit lefoglalni fürdésig, este valahogy elaltatni őket, mert nem elég fáradtak, pláne a kicsi, mert még altatják az oviban… És aztán pár óra alvás majd kelés… És ebből állnak majd a hetek. Hétvégén próbálunk majd észhez térni..
De most még tudtam délben futni:) Na ekkor tuti nem fogok, hiszen hozom haza a kisiskolást majd… Érdekes lesz hogy fogok kocogni, 
meg pihenni is. Mert vége lesz a reggeli nyújtózkodásoknak ismét.
Ma kicsit többet futottam, , de tegnap tornáztam is. Végülis, ez a hónap már így is 86 km. Nem olyan rossz ez egy ilyen hobbikocogótól mint én . Ma meleg is volt, sokat is ettem, égig napon futottam, így telehassal. A téli sízokniban, mert csak az nem ment már szét, még mindig nem vettem zoknit… majd lesz valahogy. Még a fiamnak se vettem új ünneplős nadrágot, meg vonalas füzetet se. Még van 2 nap suliig. Tavaly se kapkodtuk el.
Ma ilyen semmitmondó, és rövid voltam, sütöttem, főztem, kocogtam. És ismét szorgalmit is ellenőrzök, amit a fiam ír. De átlendült a holtponton, már nem izgulok annyira.
Szép napot mindenkinek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: