<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mindennapi böszmeségek</provider_name><provider_url>https://akiserlet.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Szilvia</author_name><author_url>https://akiserlet.cafeblog.hu/author/keleszilvigmail-com/</author_url><title>Az első bezárt vasárnap</title><html>&lt;p&gt;Hát sírvaröhögős. Mivel én szombaton is dolgozom, plusz a gyerekeket vittem programra. Mert igen, nem csak vasárnap lehet ám programot csinálni, és ahova mentünk, ott a szombat volt megfelelő. Így bevásárlás e héten nincs.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mivel nálunk igen, a munkarendünk miatt vasárnapra esett eddig a bevásárlás többek közt, így megvan az első sírvaröhögős hétvége.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://akiserlet.cafeblog.hu/files/2015/03/csizmakara.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignleft size-thumbnail wp-image-1053&quot; src=&quot;https://akiserlet.cafeblog.hu/files/2015/03/csizmakara-150x150.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;150&quot; height=&quot;150&quot; /&gt;&lt;/a&gt;1: Elszakadt a kisebb csizmája. No meg amúgy is tavasz van, az őszi cipő már épp kicsi. A szombatból maradt másfél órában nem sikerült a két boltban cipőt venni. Egyikben egyszerűen nem volt méret, a másikban pedig csak sportcipő volt. Hát a lánykám csajos, ő sima cipőt szeretne.  Így most még marad a csizma. Nem baj, tuti mi vagyunk a bénák. megmondta már a törvény is.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;2: Elfogyott a wc papír! Ez a mai nap slusszpoénja. Kérünk kölcsön, mert papírzsepivel is csínján állunk. De legalább a barátaink jót derülnek a történeten. Vicces pillanatokat szerez így a családoknak a törvény.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://akiserlet.cafeblog.hu/files/2015/03/wcpapír1.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-large wp-image-1054&quot; src=&quot;https://akiserlet.cafeblog.hu/files/2015/03/wcpapír1-600x426.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;426&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;3: Én persze dolgozom vasárnap. (A tavaszi időszakban mindig. Nem újdonság.) Így hiába tudok, sütni főzni, gyúrni.. Amit tegnap kitaláltam azt esszük. Vagy rendelünk. Ha valamit elfelejtettem, akkor így jártunk. Most meg a parasztlázadás, hogy nem vettem túrót a palacsintához... Hát ez van. Viszlát esszük, amit nyugiban délelőtt megbeszélünk. Viszlát boldog békeidők.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kicsit kell idő az aklimatizálódáshoz. Nekünk kicsit nehezebb a munkarendünk miatt. Kamra nincs, Lakásban élünk, nagy tartalékokat nem tudunk képezni. Nagy fagyasztónk sincs, pici konyha, az egész lakás kicsi. Szeretjük, a miénk, de kicsi. Mennénk amint lehet kertesbe majd, ott egy két dolgot könnyebb ilyen esetekben áthidalni. Eddig csak az ünnepekkor volt kicsit nehezebb az egész, de akkor is a pékség, ahol volt tej, szalámi minden nyitva volt, a kis italos, ahol ásványvíz, innivalók, stb, nyitva volt. Szóval nem volt gond, hogy dolgozunk.  Most majd minden egyes hétvégét szervezhetünk.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;De megoldjuk. Valaki írta a neten, ő nem túlélni akar, hanem jól élni. Hát én is így vagyok evvel. Igen, szurkolok, hogy nagyon hamar bedőljön ez a hülyeség.  Mert már most elég volt belőle.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>