<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mindennapi böszmeségek</provider_name><provider_url>https://akiserlet.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Szilvia</author_name><author_url>https://akiserlet.cafeblog.hu/author/keleszilvigmail-com/</author_url><title>Régi emlékek</title><html>Hogy mik vannak:)  Zenesuliban összefutottam a volt túrás tanárommal. Igazából ő nem tanított engem, csak a nyári túrákra vitt a biosztagozatosokkal. Én ilyen kakukk voltam még pár másik diákkal együtt, akik szerettünk nagyon túrázni, már eleve volt is némi tapasztalatunk így mi voltunk a bónusztagok a bioszosok mellett.

Teljesen elképesztő volt. A tanárúr, mindenre emlékszik. Esküszöm több mindenre mint én :) Mondjuk tény, emlékezetes 4 túra volt. &lt;a href=&quot;https://akiserlet.cafeblog.hu/files/2014/11/tátraút.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignright size-medium wp-image-710&quot; src=&quot;https://akiserlet.cafeblog.hu/files/2014/11/tátraút-300x225.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;225&quot; /&gt;&lt;/a&gt;

Volt hogy lerobbant a túrabusz az autópálya közepén, volt hogy viharba kerültünk a csúcstól nem messze, és vissza kellett fordulni párszáz méterre a céltól a hegyen. Volt nehéz túra, volt gyönyörű túra.. Rengeteg minden történt. 4 év alatt több történt mint a többi 30 ban állítólag:) Mondtam hja, én ilyen helyeken tuti ott vagyok:) De mind végigcsináltuk. Jó túrák voltak.

Én is emlékszem ilyenekre, hogy a második túrán már én voltam a pénzügyi viszonyítási alap. Mivel én saját pénzből mentem (nyári cukrászdai melóval kerestem meg a rávalót a hegyitúrákra), és iszonyat spúr voltam. Csak engem kérdezett meg a tanárúr mennyi pénz van még  a keretből. Mert akkor összességében fog telni rá a csapatnak is. Vagy ha eltűnt valaki, és kiabálni kellett, akkor nekem szólt, mert első éven kiderült, anno kérdezéskor, hogy csak az én hangom hallották meg akik után kiabált a csapat. következő éveken már nem is strapálta magát senki. Ez az én dolgom volt.... Fú rengeteg emlékem van arról a 4 nagy túráról.

Így ott sztorizgattunk, nevettünk, megállapítottuk, hogy én se vagyok már mai csirke, és hú, nagyon nem tegnap voltak a történések. Megvitattuk a családot (tényleg mindenre emlékezett, fura is volt kicsit úgy beszélgetni valakivel, hogy képben van). Elbeszélgettünk egy kicsit a melóról, ki mit csinált még azóta.

A lelkemnek nagyon jólesett. ilyen nagyot azért vagy 10 éve beszéltünk. De még lehet fogunk, hiszen egymás után van az unoka, és a gyerek  egyazon zongoratanárnál. Nagyon szeretek itt élni ahol. Úgy város, hogy falu. Egy jó bázis ez a hely. Jó emberekkel.</html><type>rich</type></oembed>