1.0Mindennapi böszmeségekhttps://akiserlet.cafeblog.huSzilviahttps://akiserlet.cafeblog.hu/author/keleszilvigmail-com/<a href="https://akiserlet.cafeblog.hu/files/2014/08/futasaug21.jpg"><img class="alignleft size-medium wp-image-393" src="https://akiserlet.cafeblog.hu/files/2014/08/futasaug21-300x236.jpg" alt="" width="300" height="236" /></a>Mert futni jó. Kocogni pláne. Bogarakat nyelni, meg vakarászni  a szemünkből már nem annyira. Bár engem inkább szemtájékon találnak meg. Biztos túl nagy a szemem, vagy ha nem is,  annyira erőlködöm a kilóméterkoptatás közben, hogy kidüllednek a helyükről. Bár útközben még senki nem szólt hogy fura lennék, de fene tudja min vigyorognak a környék kisgyerekei annyira mikor lelkesen integetnek ilyenkor. Mindenesetre legyűrtem 9 kmet, még világosban, telehassal, megküzdve a bogarakkal. Pedig nem vagyok egy nagy sebesség, de kb úgy éreztem magam, mint mikor villám mcqueen beleszáguld egy durvább rovarfelhőbe. Főleg lejtőn lefelé volt az a pont, amikor ránéztem a mellkasomra, és konstatáltam, hogy egész takaros kis rovargyűjteményt szedtem össze a piros pólómra. Mehetnék a természettudományi múzeumba tárlónak, csak fel kéne címkézni a latin nevekkel. Persze egy laza mozdulattal lesöpörtem, aztán következő lejtőn gyűjtöttem újakat. Mindeközben minden nagyobb lendületnél leszűrtem, hogy  szemüveg kéne. Az a sima fehér védőszemüveg. Lehúzható fedőrétegekkel mint a motorosoknak. Az lenne az álom. Ma a kutyák elkerültek, ismerős sok volt, egész jól befutottam a környéket. De szerezni kell egy védőszemüveget. Jóéjt mára mindenkinek!rich