De tudja ám! Főleg a magyar honleány, aki teljes mell, és méhszélességgel építi hazája alapjait. Mert ez a dolga. Mert ok, hogy évek óta mindenből az folyik szülj szülj.. ok, hogy akárhány gyereked van, okosak felteszik a kérdést, ok, de miért nem több. Mert ok, hogy se párod, se lakhelyed, de már azt firtatják, de mikor lesz? Mindez ok.
De erősen vicces, amikor egy olyan ember beszél keresztény értékrendről, meg családi normalitásról, aki csak a harmadik gyerek után volt
Én hiszek abban, hogy annyi ember él a földön, hogy bőven megválaszthatjuk ha van lehetőségünk, hogy szüljünk vagy ne. Örökbefogadhatunk, vagy vezethetünk ovodát bármi. Vagy építhetünk tudományos karriert, vagy nem építhetünk semmit, csak hagyjuk elillanni a létezésünk éveit. Egyszerűen hiszek a szabadságban. No meg abban, ha családot akar valaki, az nem egyemberes meló. Nem egy csatolmány a nő, vagy egy lombik, hanem a férfivel egy egység. Ők ketten majd kialakítják nekik mi a jó. És igen, ott volt pl Marie Courie, akit a férje támogatott a karrierben. Mert így is lehet. Meg fordítva is lehet. Attól mert a nők többsége fizikailag képes kihordani egy gyereket, nem ennyi az élet. Ez csak egy része.
Hát én tudom hol a helyem. imádom a munkám is, a családom is. Nem tudom és nem is akarom egyiket se feladni. Úgy alakítottam és alakítom folyamatosan, hogy mindkettő működjön. Nem vagyok egyedül, család vagyunk. Egyedül nem is vállaltam volna gyereket. De ha valaki megteszi, tegye. Nincs kőbe vésett egy igaz út, nincs olyan hogy normalitás. Élet van, és életutak. egyéni helyzetek, döntések, megoldások. És jó lenne, ha esetleg a magánügy magánügy maradna. továbbra is.
